Kincsek a Trezorból- Cserszegi Különkiadás

Szombaton elérkeztünk a „Kincsek a trezorból” kóstolósorozatunk harmadik állomásához.
Nyárra direkt egy könnyedebb borsort szerettem volna összeállítani, így esett a választásom a Cserszegi fűszeresre. Reduktív, illatos fajta, és rendkívül megosztó: sokan rajonganak érte, míg mások eleve elutasítják.

A Cserszegi fűszerest Bakonyi Károly nemesítette az Irsai Olivér és a Piros Tramini keresztezésével. Célja az volt, hogy egy jó fagytűrésű, korán érő, illatos bort adó fajtát hozzon létre. Népszerűsége a '80-as évek kemény telei után indult növekedésnek, főként az Alföldön terjedt el.

2002-ben azért telepítettünk Cserszegit, mert olyan fajtát kerestünk, amelyből olyan bort készíthetünk, amit azok is szívesen megkóstolnak, akik inkább az édesebb borokat kedvelik. A kísérleti telep Cserszegtomajon volt, így mondhatjuk, hogy helyi fajtáról van szó – szerintünk karakteresebb, mint az Irsai Olivér vagy a muskotály, és savban is gazdagabb.

A kóstoló előkészítésénél nem voltak túl nagy elvárásaim – reméltem, hogy az elmúlt 20 év boraiból legalább nyolcat sikerül bemutatnom. Összegyűjtöttem a trezorból a régi évjáratokat: összesen 15 cserszegi bort találtam. Magam is meglepődtem, amikor bontogatni kezdtem őket, és egyiknél sem éreztem azt, hogy már nem lenne kóstolható. Végül 11 bor került be a kóstolósorba: kettő túl öregnek bizonyult, kettőt pedig azért hagytam ki, hogy ne legyen túl hosszú a sor.
Hiába mondják, hogy a Cserszegi nem eltartható – ez a kóstoló látványosan cáfolta ezt az elméletet.

Kis létszámú, de annál kíváncsibb és lelkesebb csapat gyűlt össze. Volt köztük, aki szereti ezt a fajtát, de olyan is, aki kifejezetten nem – őt a kóstoló végére sikerült meggyőznünk a fajta értékeiről. ?

A 2023-as évjárattal kezdtünk, amely jól tükrözi a borkészítési filozófiánkat. A Cserszegit kicsit tovább hagyjuk a tőkén, érettebb alapanyagot szüretelünk – így lehet, hogy veszít az illatintenzitásból, de cserébe harmonikusabb bort kapunk. Préselés előtt néhány órát héjon áztatjuk, majd acéltartályban, alacsony hőmérsékleten erjesztjük, aromafeltáró fajélesztő segítségével.

Az évjárattól és a szüret időpontjától függően az adott borban hol az Irsais illatok hol a Traminis fűszeresség jelenik meg. Ezt szépen végig lehetett követni a kóstolt borokon.
A délután „sztárjai” évjárat szerint csökkenő sorrendben a következők voltak: 2019, 2013, 2011, 2006. Az egész kóstolósorozat ötletét egyébként ez a 2006-os Cserszegi ihlette: néhány éve kóstoltam, és meglepett, mennyire jól tartja magát, mennyire nem érződik rajta az idő múlása – inkább csak egyfajta kellemes érettség. Ez az élmény adott bátorságot ahhoz, hogy felbontsak nagyobb közönség előtt is enyire régi palackokat. Most szombaton újrakóstolva is ugyanazt tudom róla mondani – nekem ez volt a személyes kedvencem a sorból.

Ez a tétel volt az utolsó előtti, ugyanis bármilyen hihetetlen, a legidősebb bor, amit kóstoltunk, a 20 éves, 2005-ös volt.

Nagyon tanulságos és jó hangulatú kóstoló volt, mindenki remekül érezte magát. A borokon és a fajtán kívül rengeteg minden más is szóba került. Ezúton is köszönöm a résztvevőknek, hogy eljöttek!

Aki most lemaradt, ne bánkódjon – folytatjuk a kóstolósorozatot! Legközelebb október 11-én lesz trezorkóstoló, ahol az Olaszrizling kerül a középpontba.